Clifford Lee Burton

Cliff

Clifford Lee Burton 1962. febru�r 10-�n sz�letett San Fransiscoban /Kalifornia �llam/. A sz�lei k�t Frico-i hippi- Jan �s Ray Burton. Cliff t�l�k vette �t az �letszeml�let�t, az image-�t, a hippi n�zeteit, de legink�bb a viselked�s�t. Szerette megd�bbenteni az embereket �s szeretett k�zt�k l�gni. Pihent volt, nyugodt �s boldog. Ragaszkodott a s�r�hez, az adagj�hoz. Egysz�val Cliffnek saj�t st�lusa volt, amibe belef�rt egy 1972-es VW kisbusz (a kerekl�mp�s vigyorg�s buliaut� a ford.), trap�znadr�g, H.P. Lovecraft, a zongora leck�k �s a f�iskolai tanulm�nyok. Frisco-t�l nem messze a Faith No More git�ros�val Jim Martinnal n�tt fel. Cliff legink�bb Clint Eastwood �s E.F. Hutton hibridj�nek t�nt Sosem besz�lt sokat, de amikor kinyitotta a sz�j�t, az emberek odafigyeltek r�.

1982-re visszat�rve, akkort�jt d�nt�tt�k el a sr�cok, hogy Ron McGovney nem igaz�n passzol a Metallic�ba. Nem vette komolyan a band�t, amit James �s Lars nehezen viseltek. Akkoriban kezdett a csapat s�llyedni. Gondok voltak a sz�l�git�ros Dave Mustain-nal az elhatalmasod� drog �s alkohol f�gg�s�ge kapcs�n, s ehhez j�ttek m�g a James �s k�zte fell�ngol�, �s egyre gyakoribb villong�sok a sz�npadon. Ezek miatt James sem akart m�r tov�bb �nekelni, mert �gy �rezte, hogy messze nem el�g j� �gy maradt a ritmusgit�roz�sn�l.

Cliffet 1982. augusztus�ban fedezt�k fel. Az akkori, a Metallic�val egyenrang� csillag, akik szint�n az �gen ragyogtak, a Trauma volt. Mindamellett, hogy kedveltek voltak az �b�lbeli klubok vonz�sk�r�ben, a csapat elismer�st szerzett az egy sz�mb�l �ll� dem�j�val, - amibe a Such a Shame nev� banda is beseg�tett - s amit eg�szen v�letlen�l a Metal Massacre II. fesztiv�lon mutattak be. Eml�t�sre m�lt� m�g az is, hogy mindezen fel�l a Trauma birtokolta Cliff Burtont, a legz�z�sabb basszist�t, akit James �s Lars valaha l�tott.

M�r a Troubadur-ban kisz�rt�k �t, ahol a Trauma fell�pett, s ahol Lars �s James kell�en hat�sa al� ker�lt Cliff j�t�k�nak.

Ezek ut�n a Metallica kem�nyen lobbizott, hogy Cliffet megszerezze mag�nak. De Cliffnek kem�ny felt�tele volt a Los Angelesi band�val szemben. Bel�p�s�t a band�ba ahhoz k�t�tte, hogy a Metallic�nak San Fransic�ban kellett k�lt�znie.

�gy azt�n a banda minden z�rj�vel �s gondj�val egy�tt Frisc�ba telep�lt �t, ahol sokkal jobb fogadtat�st kapott, mint a L.A-ben. Els� k�z�s zen�l�s�k, Mark Witaker hangm�rn�k h�z�ban esett meg, ahol a gar�zs st�di�f�les�gnek volt berendezve. Akkoriban James �s Lars n�la laktak, miut�n a Metallic�t 1983-ban �thelyezt�k az �b�lbe, hogy Cliff el�rhet�bb legyen. Felvettek egy dem�t n�gy sz�mmal, majd 1983. m�rcius 5-�n Cliff el�sz�r j�tszott hivatalosan a Metallic�val a Frisco-i Ston-ban. Ez volt a kezdete h�rom hihetetlen Metallica �vnek.

Cliff a csal�dj�val �lt Friscoban �s h�rom �s f�l �ven �t kem�nyen k�zd�tt, hogy a Metallic�t a cs�csra vigye. Miut�n az 1982-es �v v�g�n lecser�lt�k Ron McGovneyt, Cliff be�rta a nev�t a k�ztudatba klasszikus wind-mill st�lus�val, amivel a sz�npadon nyomult, a maga szertesz�t r�pk�d� hajzat�val �s a divatjam�lt �lt�zet�vel. L�g� haj�hoz trap�znadr�got, �s egy megfakult farmerdzsekit viselt. Ha h�v�sebbre fordult az id�, h�t felvett al� egy flanel inget.

A sz�npadon k�v�l � volt a visszafogott kaliforniai, mer� ellent�tben sz�npadi kit�r�seivel. A humora csak�gy, mint a basszus sz�l�i, �s �m-blokk sz�npadi fell�p�se nagyszer� volt. Egyszer�en megvadult ott fent. Na, �s az�rt is � volt a felel�s, hogy a Metallica sz�vegeinek k�re kib�v�lt. Kirkkel egy�tt csod�lt�k H.P. Lovecraft munk�it.

A legjobb p�lda Cliff rend�thetetlen nyugalm�ra az 1985-�s Castle Donnington Fesztiv�lon (1985. augusztus 17.) t�rt�nt, a fell�p�s�k idej�n. Valaki a t�megb�l egy k�rt�vel dobta meg, ami az er�s�t�j�ben landolt, bele�gyaz�dva abba. Burton nyugodtan odabandukolt a cuccaihoz kib�ny�szta a k�rt�t, kett�t harapott bel�le, azt�n visszahaj�totta azt a k�z�ns�gnek.